Dr. Koltay András: Az MI korában kutatóknak, fejlesztőknek és döntéshozóknak együtt kell működniük
A társadalom mostanra már tudatában van a mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődésével együtt járó lehetőségeknek és kockázatoknak – mondta a Humans in Charge konferencia megnyitó beszédében a rendező, vendéglátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Dr. Koltay András szerint a generatív MI-technológia talán a média világára gyakorolta a legnagyobb hatást, de alkalmazásának „sötét oldala” is van. Hangsúlyozta, hogy a technológia fejlesztése, felelősségteljes és etikus alkalmazása során a kutatóknak, fejlesztőknek és döntéshozóknak együtt kell működniük.
Intelligencia-e a mesterséges intelligencia?
Bár úgy tűnik, mintha a mesterséges intelligencia megértene minket, döntései mégis matematikai modelleken alapulnak, és nincs valódi intelligenciája – vélekedett Dr. Koltay András a Humans in Charge – Felelősségteljes irányítás a mesterséges intelligencia korában című konferencia alaphangját megadó köszöntőjében.
„A legfejlettebb és legösszetettebb utánzógép, amit az emberiség valaha is épített, olyan képességekkel, amelyek szinte varázslatosnak tűnnek a társadalom szemében. (…) Tükröt tart elénk, és azt kérdezi, hogy mik a fő értékeink, mit tartunk fontosnak, mit akarunk megőrizni, mik a minták, szabályok és törvények, amiket a jövőben követni akarunk?” – fogalmazott az NMHH elnöke, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia a jövő tervezésének új eszköze is, amely paradigmaváltást hoz, azaz megváltoztatja a korszellemet.
Beszélt az innováció fontosságáról, amelynek révén a mesterséges intelligenciát az életminőség javítására, az emberi hatékonyság és kreativitás fejlesztésére használhatjuk. Példaként említette az önvezető autókat, a diagnosztikai és egészségügyi ajánlásokat megfogalmazó rendszereket.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet az egyre növekvő kihívásokra, és annak fontosságára, hogy ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat adjunk.
A mesterséges intelligencia és a jogtudomány
A hatóság elnöke kitért arra, hogy az emberi értékek, az adatvédelem és a felelős technológiahasználat mind-mind olyan területek, melyeket érint és egyre jobban meghatároz ez a technológia.
„Ezért a jogtudománynak is ebbe a tükörbe kell néznie. Megváltoztatja-e (a mesterséges intelligencia) és ha igen, akkor milyen mértékben, milyen irányba a hagyományos jogi megközelítéseket, területeket, a jog működési módját vagy akár társadalmi érvényességét? Ez a generatív jelleg vajon milyen lehetséges problémákat és veszélyeket rejt, milyen új szemléletet igényel az adatvédelem, a kockázatok és a felelősség terén?” – fogalmazott, majd további kérdéseket vetett fel:
- Hogyan garantálhatjuk az adatok védelmét?
- Milyen etikai normákra van szükség a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és alkalmazásához?
- Hogyan biztosíthatjuk, hogy a technológia mindenkinek hozzáférhető és igazságos maradjon?
A mesterséges intelligencia hatása a médiára és a valóságérzékelésre
„A generatív mesterséges intelligencia által támogatott rendszerek forradalma talán a média világát érte a legnagyobb erővel, és ez a nyomás egyre növekszik” – vélekedett. „Az új modellek lehetővé teszik az interaktív és dinamikus beszélgetési élményt. Algoritmusok segítségével hatalmas mennyiségű szöveg, mozgókép, interakció jöhet létre a személyre szabott valóság új szintjeit elérve.”
„De ott van a sötét oldal is: a deepfake technológiák lerombolják a digitális valóságba vetett bizalmat. Az álhírek és megtévesztő tartalmak alapjaiban rendítik meg a valóságérzékelésünket, fenyegetik az információs integritást és kételyeket ébresztenek bennünk. Egyre nehezebb felismerni a különbséget valós és virtuális között, a ránk gyakorolt hatásuk miatt könnyedén elveszítjük a megbízható források felismerésének képességét” – sorolta a veszélyeket az NMHH elnöke, és hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia a jelek szerint megváltoztatja a médiapiac működését.
Kifejezte meggyőződését, hogy a technológia fejlesztése, felelősségteljes és etikus alkalmazása során kutatóknak, fejlesztőknek és döntéshozóknak együtt kell működniük.
„Az MI hatalmas lehetőségekkel bír: segíthet megoldásokat találni az előttünk álló kihívásokra, legyen szó a klímaváltozásról, az egészségügyi ellátásról vagy az oktatásról. Az MI nem valami külső, távoli entitás, hanem mindennapjaink része, és mindannyiunk felelőssége, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle” – hangsúlyozta záró gondolatként Dr. Koltay András.
Erről az előadóról
Koltay András
Elnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Koltay András jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.
LL.M. fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében folytatott tanulmányokat.
2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagjaként dolgozott.
2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2017 óta a Magyar Paralimpiai Bizottság Jogi- és Etikai Bizottságában tag.
Csaknem 400 tudományos publikációt jegyez magyar és angol nyelven.
További előadók
Axente
Olívia
Misuraca
Kriisa
György
László
Imre
Andrea
Slooten
Imre
Levente
Benifei